NAGYBAJOMfigyelő

Nagybajommal kapcsolatos hírek gyűjteménye

NAGYBAJOMfigyelő:
2010-01-12.

Nagybajom számára évfordulókban január a leggazdagabb hónap. Ebben a hónapban született Gyergyai Albert és Tibol László. Ebben a hónapban halt meg Csokonai Vitéz Mihály, 190 éve Pálóczi Horváth Ádám, rá 10 évre Virág Benedek.

Közülük idén ismét a méltatlanul feledett példaéletű Virág Benedekről emlékezem.
1754-ben született és 1830 januárjában halt meg a szerzetes, világi paptanár, korának legnagyobb, a késői korok meghatározó ódaköltője, a „magyar Horác”.

Korának óriási tekintélye volt. Mindenki kikérte véleményét, aki számított a hazai kultúrában. Tanácsait meghallgatták. Budai otthonában felkereste többek között Berzsenyi és Csokonai is.

Születését nem anyakönyvezték. „Trehány volt az atya” (pap), akinek anyakönyvezni kellett volna, mondotta egy ma élő pályatársa.
Így nem tudjuk azt, hogy Nagybajomban, vagy Dióskálon született-e.  Ő maga erről így ír: „Ott születtem, hol a bajt nagyban osztogatják”.
A Honismeret c. lap 2000/3-as számában Horváth Júlia „Virág Benedek és kortársai”* című cikkében így ír:
„Ma már tudjuk, hogy Virág Ádám Ignác** Dióskálon születetett 1754-ben, s miután apja a jobbágyi kötelékek alól feloldoztatott, 1769-ben családjával Nagybajomba költözött.”
Erre hivatkozva a Magyar Nemzet egyik újságírója az elmúlt valamelyik évben így vélekedik: Eldőlt, hogy hol született Virág Benedek.
Nem tudom, hogy a Honismeret cikkének írója milyen dokumentumra hivatkozik. De pl. egy jobbágyi felszabadító levél dátumából, egy jóval később kihelyezett emléktáblából nem lehet következtetni egy ember születési helyére.
Az egyik földesúr a jobbágyot kölcsönadhatta egy másiknak.
Hogy ki hol születik a születés pillanata dönti el, nem a vélekedés.
De nem ez a fontos. Az fontosabb, hogy mely települések érzik magukénak. Legyen az Dióskál, Nagybajom, Nagykanizsa, Pécs, Székesfehérvár, vagy Pest-Buda.
Egy biztos: haza Nagybajomba jött. Nagybajomba a Fő utca és a Jákói utca kereszteződésében lévő „dombon” lakó szüleihez.
Édesapja ügyes kezű kovács volt a Sárközy uradalomban. Így Sárközy kastély közvetlen szomszédságában mindig kéznél volt, ha javítani kellett a hintót.

Furcsa módon az anyanyelv változása felejtette el irodalmi munkásságát, melynek ápolásáért korában annyit tett.

**Pappá szentelésekor kapta a Benedek nevet

Kiss Zoltán

Figyelmükbe ajánlom:

*Horváth Júlia: Virág Benedek és kortársai, Honismeret 2000/3
http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000343.htm

Virág Benedek - linkgyűjtemény, Nagybajom Figyelő
http://nagybajomfigyelo.freeblog.hu/archives/2008/01/30/Virag_Benedek/

Címkék